News

2019-02-14

A KÚRIA SZEMBEMENT AZ ADÓHATÓSÁGGAL A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS MEGÍTÉLÉSE KAPCSÁN

A Kúria egy közelmúltban hozott elvi jelentőségű ítéletében mondta ki, hogy a felek közötti szerződéses konstrukciót az adóhatóság visszaélésszerű magatartásra való hivatkozással csak akkor minősítheti át, illetve tagadhatja meg a társaságok adólevonási jogát, ha annak egyáltalán nincs gazdasági tartalma.

A döntés kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel az adóhatóság az elmúlt években számos esetben tagadta meg a társaságok adólevonási jogát rendeltetésellenes joggyakorlásra történő hivatkozással, anélkül, hogy bizonyította volna: az ügylet kizárólagos célja adóelőny elérése. A nemrégiben hozott kúriai döntés ugyanakkor, fordulatot hozhat az elmúlt időszak során kialakult „nem adózóbarát” gyakorlatban.

 

Az eljárás tárgyát képező ügyben az áfa köteles és áfa mentes tevékenységet is végző adózó megbízási szerződés keretében üzletviteli tanácsadásról állított ki számlát a megrendelő felé.

 

Az ügy kapcsán mind az adóhatóság, mind az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a számlák kiállításának alapvető célja az volt, hogy a számla befogadó fél a számlán szereplő nagy összegű áfát visszaigényelje, míg a számlakiállító az adóköteles értékesítésének arányát mesterségesen megnövelve nagyobb arányú adólevonási jogot érvényesítsen. Megállapításukat elsődlegesen a felek közötti személyi összefonódásokra, valamint arra alapozták, hogy a kapcsolódó szerződések – különösen a nagy értékükhöz képest – sablonosak voltak. Szintén egységes volt az adóhatósági, illetve a bírósági álláspont abban a tekintetben, hogy amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak valójában nem volt szükségük a szolgáltatásra, ez a csalárd magatartásukat támasztja alá. Mindezek alapján az adóhatóság, majd az elsőfokú bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy a kiállított számlák hiteltelenek, a társaságok rendeltetésellenes magatartást tanúsítottak, ezáltal az adólevonási jogot a számlabefogadó társaságok nem gyakorolhatják.

 

Irodánk felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria helyt adott érvelésünknek, miszerint a fentieknél jóval szigorúbb teszt alkalmazása indokolt a jogviszonyok átminősítése kapcsán. Ítéletében a Kúria – többek között – kimondta, hogy a felek közötti személyi összefonódások önmagukban nem szolgálhatnak visszaélésszerű magatartás megállapításának alapjául, a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításakor vizsgálni kell az Európai Bíróság Halifax ügyben (C-255/02.) kialakított tesztjét.

 

A Kúria elvi éllel leszögezte, hogy az adóhatóság nem lehet önkényes abban a tekintetben, hogy mit tart gazdaságilag racionálisnak, e vonatkozásban objektív tényezőket kell figyelembe vennie. Bár annak a jelen ügyben – a Kúria döntése miatt – nem volt jelentősége, a Kúria azt is leszögezte, hogy 200%-os adóbírság kiszabására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az adózó szándékos és tudatos magatartása következtében áll elő az a helyzet, hogy a számla tartalmilag hiteltelen. A Kúria ebben a tekintetben szintén korlátozta az adóhatóság azon gyakorlatát, amely egyre gyakrabban és szélesebb körben alkalmazza a 200%-os adóbírságot.

 

A döntés – különös tekintettel annak elvi jelentőségére – új korszakot nyithat a hasonló jellegű ügyek adóhatóság, illetve bíróság által történő elbírálásában. Úgy véljük ezáltal, hogy a társaságok a korábbiakhoz képest jóval nagyobb eséllyel vehetik fel a harcot abban az esetben, ha az adóhatóság rendeltetésellenes joggyakorlásra való hivatkozással megtagadja adólevonási jogukat. 

 

***

 

Irodánk az elmúlt években számos adózási jogvitában képviselte hazai, illetve nemzetközi ügyfeleit az adóhatóság, valamint a bíróságok előtt. Kiemelkedő tapasztalattal rendelkezünk az áfa visszaigénylésének megtagadása kapcsán kialakult jogviták terén az adóellenőrzés megindulásától egészen a jogerős bírósági ítélet meghozataláig.

 

Kérdése esetén kérjük, hogy keresse irodánk adóügyi jogvitákra specializálódott kollégáit.

 

KAPCSOLAT

 

Dr. Sőth Balázs adótanácsadó, ügyvéd

balazs.soth@btpartners.hu

 

Dr. Butor Gábor ügyvéd

gabor.butor@btpartners.hu

 

 

 

 

 

 

 


Attachment: