ÁTMENETI FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY
Újonnan bevezetésre került átmeneti fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe 2025. december 31-ig a zöld átálláshoz szükséges beruházásokra, többek között akkumulátorok és szolárpanelek gyártására is. A szabályozás a beruházás körülményeitől függően 15-55%-ig terjedő kedvezményt biztosít a beruházás folyóáron számított elszámolható költségeire. Az adókedvezmény a pénzügyminiszterhez a beruházás megkezdése előtt benyújtott kérelemmel igényelhető.
Új fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a társasági adóban, melynek összege és eljárási szabályai kedvezőbbek a hatályos, általános csoportmentességi rendelet alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezményhez képest.
Az Európai Bizottság 2023. márciusában kiadott közleménye1 (a továbbiakban: Válságközlemény) nyomán módosult társasági adó törvény 2 (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/B. § szakasza, és bevezetésre került az átmeneti fejlesztési adókedvezmény. Ez az új kedvezmény – összhangban a Válságközlemény céljával – a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és a zöld átállás gyorsítását támogató eszköz, amely közvetlenül támogatja a zöld átálláshoz szükséges stratégiai árukra irányuló termelő beruházásokat
A módosítások 2023. július 15-től léptek hatályba, és az átmeneti fejlesztési adókedvezmény 2025. december 31-ig igényelhető.
Előzetes információk alapján az átmeneti fejlesztési adókedvezmény bevezetése mellett új egyedi kormánydöntésen alapuló közvetlen támogatás3 is igénybe vehető lesz az alábbi beruházásokhoz. Így az érintett beruházások az adókedvezmény mellett direkt támogatást is kaphatnak.
AZ ÁTMENETI FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSÍTÓ BERUHÁZÁSOK
a) Beruházások, amelyek a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átálláshoz szükséges berendezések gyártására irányulnak. Ilyen berendezésnek minősülnek:
- akkumulátorok,
- szolárpanelek,
- szélturbinák,
- hőszivattyúk,
- elektrolizátorok,
- valamint szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések.
b) Az a) pontban felsorolt berendezések gyártásához tervezett és elsődlegesen közvetlen inputként használt kulcsfontosságú alkatrészek gyártása.
c) Mind az a), mind a b) pontban meghatározott berendezések és alapvető alkatrészek előállításához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása vagy visszanyerése.
AZ ÁTMENETI FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY MÉRTÉKE
Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény a beruházás folyóáron számított elszámolható költségeinek 15 százaléka budapesti beruházás esetén, 35 százaléka Budapesten kívüli beruházás esetén, mely kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető. Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény mértékét – az elszámolható költségek arányos részét – az alábbi táblázat összegzi.
Fontos, hogy a támogatás alapja a folyóáron számított elszámolható költség, mely több éves beruházás esetén nagyobb támogatást eredményez, mint a hatályos fejlesztési adókedvezmény, melyet az elszámolható költségek jelenértéke alapján kell meghatározni. Tehát az átmeneti fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget nem kell jelenértékre diszkontálni, így magasabb az adókedvezmény összege. További érdekesség, hogy fejlesztési adókedvezményt nagyvállalkozás Budapesten nem érvényesíthet, mert Budapest regionálisan nem támogatható területnek minősül. Ugyanakkor az átmeneti fejlesztési adókedvezmény nagyvállalkozás is igénybe veheti Budapesten, mert az nem regionális támogatás, hanem a Válságközlemény alapján vehető igénybe.
További szabály, hogy az igénybe vehető összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát, emellett figyelembe kell venni a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó szabályokat is.
AZ ÁTMENETI FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI FELTÉTELEK
Hasonlóan a fejlesztési adókedvezmény szabályozásához, az átmeneti fejlesztési adókedvezmény esetében is kötelező a beruházás 3/5 évig történő üzemeltetése. Ez azt jelenti, hogy az adózónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az érintett térségben a beruházást a beruházás befejezését követően legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetében három évig fenntartja. Azonban, ha az adózó a működése során a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási értéket túllépi, és ez jogerős határozattal megállapításra kerül, akkor a korábban már igénybe vett átmeneti fejlesztési adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összege visszafizetendő.
Fontos körülmény továbbá, hogy az átmeneti fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz vehető igénybe, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg, melyet a támogatást nyújtó hatóság ellenőriz.
A fentieken túl a kérelmezőtől függően további körülmények is vizsgálandók az igénybevétel feltételei között.
AZ ÁTMENETI FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELE
Az igénybevételhez a Válságközlemény II. mellékletében meghatározott adatokat a Pénzügyminisztériumba kell benyújtani, a beruházás megkezdésének napját megelőzően (késedelmes teljesítés esetén nincs lehetőség igazolási kérelem előterjesztésének). A beruházás megkezdésének a napja az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.
A beruházáshoz igényelt állami támogatás összegétől függően eltérő eljárással történik az adókedvezmény igénylése. A küszöbérték, amely az eljárás módját meghatározza Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeg, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Ennek megfelelően a két típusú eljárás alapján igényelhető az átmeneti fejlesztési adókedvezmény:
a) a küszöbértéket (150 millió EUR/350 millió EUR) meg nem haladó mértékű támogatás esetében az adózó kérelme alapján a pénzügyminiszter nyilvántartásba veszi az átmeneti adókedvezményt, melyről az adózót tájékoztatja
b) a küszöbértéket (150 millió EUR/350 millió EUR) meghaladó mértékű támogatás igénylése esetében az Európai Bizottság engedélye szükséges, amely alapján a pénzügyminiszter határozatot hoz.
Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény Tao. törvényen kívüli további szabályait a 165/2014. (VII. 17.) Kormányrendelet módosítása fogja rendezni.
Ha a változásokkal kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal.
Hivatkozások
- A Bizottság közleménye az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret, Brüsszel, 2023.3.9. C(2023) 1711 final
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- 210/2014. (VIII.27.) Kormányrendelet alapján